*o*A délelőtt hamar eltelt. Járt nálam Laura a nővérem, és Kölyök is.
Laura sajnos nem tudott sokáig maradni, mert Erdélyben tanul, és most is csak amiatt látogatott meg, hogy pont itthol volt, és feljött hozzám. Már annyira hiányzott, sokat jelentett az itt léte.
Délután Tamás is bejött, de nem szólt egy szót sem, és nem is kérdezett. Leült mellém, és megfogta a kezem. A tekintetével, és a jelenlétével próbálta belém a lelket önteni. Sikerült.
Nagy levegőt vettem, és megpróbáltam, de csak megpróbáltam a döntésemet a tudtára hozni.
- Tamás, gondolkodtam a dolgokon - nem mert a szemembe nézni. - Szeretlek, és veled akarok lenni! És... És... ebben senki sem állhat az utamba.De persze... - akadoztam bele szinte minden szavamba - azt is megértem, ha neked már totál eleged van belőlem, és elhagysz!
-Micsoda?! Hogy gondolsz már ilyet, hogy elhagylak? Szeretlek.!
És megcsókolt. Az az érzés, ami ebben a pillanatban bennem kavargott, az leírhatatlan. Vágy? Szerelem? Fellángolás? Az idő majd eldönti.
Laura sajnos nem tudott sokáig maradni, mert Erdélyben tanul, és most is csak amiatt látogatott meg, hogy pont itthol volt, és feljött hozzám. Már annyira hiányzott, sokat jelentett az itt léte.
Délután Tamás is bejött, de nem szólt egy szót sem, és nem is kérdezett. Leült mellém, és megfogta a kezem. A tekintetével, és a jelenlétével próbálta belém a lelket önteni. Sikerült.
Nagy levegőt vettem, és megpróbáltam, de csak megpróbáltam a döntésemet a tudtára hozni.
- Tamás, gondolkodtam a dolgokon - nem mert a szemembe nézni. - Szeretlek, és veled akarok lenni! És... És... ebben senki sem állhat az utamba.De persze... - akadoztam bele szinte minden szavamba - azt is megértem, ha neked már totál eleged van belőlem, és elhagysz!
-Micsoda?! Hogy gondolsz már ilyet, hogy elhagylak? Szeretlek.!
És megcsókolt. Az az érzés, ami ebben a pillanatban bennem kavargott, az leírhatatlan. Vágy? Szerelem? Fellángolás? Az idő majd eldönti.
Hihetetlen. Az orvos még ma hazaenged, mert azt mondta, nagyon gyors a felépülésem, és így nem szükséges a további bentlétem.
Máskor egy óráig pakolnék, de most 10 perc alatt összerámoltam. Már nagyon otthon szeretnék lenni.
Mire leértünk, Kölyök már itt is volt értünk a kocsival.
- Vivi. Hogy-hogy hazaengedtek? - kérdezte Krissz, mikor bepattantam a kocsiba.
- Hát... Állítólag olyan gyors volt a felépülésem, hogy szükségtelen lett volna tovább bent maradnom.
- Remek. Akkor... egy fuvar haza?
- Pontosan!
Máskor egy óráig pakolnék, de most 10 perc alatt összerámoltam. Már nagyon otthon szeretnék lenni.
Mire leértünk, Kölyök már itt is volt értünk a kocsival.
- Vivi. Hogy-hogy hazaengedtek? - kérdezte Krissz, mikor bepattantam a kocsiba.
- Hát... Állítólag olyan gyors volt a felépülésem, hogy szükségtelen lett volna tovább bent maradnom.
- Remek. Akkor... egy fuvar haza?
- Pontosan!
Amikor haza értem, iszonyat nagy lendülettel ugrottam bele az ágyamba. Már nagyon hiányzott. Mondjuk ennyi fekvés után nem igazán tudtam még több alvásra gondolni.
Beszéltem Rózsival, és úgy döntöttünk elmegyünk vásárolni. Jót fog tenni. Lez miről beszélnünk. Gyorsan át is öltözöm, és irány.
Beszéltem Rózsival, és úgy döntöttünk elmegyünk vásárolni. Jót fog tenni. Lez miről beszélnünk. Gyorsan át is öltözöm, és irány.
Vásárlás közben Rózsa iszonyat sokat mesélt, de nem tudtam odafigyelni. Végig Tamáson járt az eszem. Hiányzott. Vele akartam lenni. Tudom, a sok fellépés, és a felhajtás miatt ez annyira nem fog sikerülni. Már a baleset előtt is keveset tudtunk együtt lenni. Nekem egyetem, ő pedig a Mizus srác. Reggel elmegy, hajnalban haza ér.
-Úristen. Ti aztán tényleg jól bevásároltatok. - mondta ledöbbent arccal Tomi, amikor hazaértünk.
-Háááát. Rég vásároltam. - mondta nevetve, majd megpusziltam az arcát üdvözlésképpen.
-Én is elmentem vásárolni. Vettem neked valamit, gyere, megmutatom. -és bementünk a hálószobába.
- Ez a tiéd. És nem elkötelezettség jeléül.
Egy nyaklánc volt, egy T betűs medállal.
-Háááát. Rég vásároltam. - mondta nevetve, majd megpusziltam az arcát üdvözlésképpen.
-Én is elmentem vásárolni. Vettem neked valamit, gyere, megmutatom. -és bementünk a hálószobába.
- Ez a tiéd. És nem elkötelezettség jeléül.
Egy nyaklánc volt, egy T betűs medállal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése