13. fejezet - Az utolsó dal

sziasztok:) hát eljött ez is. itt az utolsó rész.  szeretném az összes olvasónak megköszönni a kitartását, meg mindent. ha van kedvetek, írjatok kommentet, hogy mit gondoltok a történetről, meg arról, hogy hogy lett befejezve. tényleg köszönöm! jó olvasást!~~~

*1 héttel később*

- Vivi. Miért kínzod Tamást? Folyamatosan hívogat, és sms-t küldd. Beszélned kell vele. - adta ki az inkább parancsot, mint megjegyzést Rózsa.
És újra elkezdett csörögni a telefon. Rózsa rá nézett, majd rám. Aztán gyorsan a telefon után ugrott.
- Szia Tamás. Vivi pont fürdik, és nem tud a telefonhoz jönni, de mondta , hogy ha hívod, mondjam meg, hogy ma este 8-kor jó neki a parkban.
Ez megőrült. Biztos, hogy nem megyek el!
- Oké, rendben , átadom neki. Szia! - tette le Rózsa a telefont. - Oké, akkor ma 8-kor a parkban. Találkozol Tamással. Na öltözz, megyünk vásárolni. - mondta, és mosolyogva sétált ki a szobából.
Nem hiszem el. Remek. Ezt próbáltam elkerülni a bújkálással. A találkozást. De talán jó is így. Végleg megbeszéljük a dolgokat. Erősnek kell lennem, hisz tudom, egy gyöngéd pillantás, és képes vagyok a nyakába borulni.
- Vivikém, öltözz. Megyünk vásárolni! - szólt be Rózsa. Hát jó...

Hét óra, és már teljes felkészültségben ültem a kanapén. Fél nyolcra jön a taxi. Mit fog vajon mondani Tamás? Én mit fogok neki mondani?
A tükörbe néztem, és látszik, hogy a feszültség kiült az arcomra. Így vissza gondolva, nem kellett volna beleegyeznem a találkozásba. De már mindegy. Elmegyek.

* Tamás szemszöge *

-Az igen, jól kicsípted magad, haver!- szólt Kölyök. Nem tudtam mit válaszolni, inkább bevonulok a szobámba. Fontos volt nekem. Vissza akarom kapni őt. Nem tudom miért feküdtem le azzal a lánnyal. Pont akkor. Pont ott. És pont azt a személyt bántottam meg, akit a világon a legjobban szeretek.

Indulás előtt még bemegyek egy virágboltba. Azért üres kézzel csak nem mehetek. És tudom, hogy mennyire szereti a virágokat.

* SEMLEGES SZEMSZÖG *

Vivien gyomra görcsbe rándult arra gondolatra, hogy találkoznia kell Tamással. Szereti, de számára ez a dolog nem megbocsájtható. Gondolkodásából a taxisofőr billenti ki. Fizet, majd kiszáll. Az utca túloldalán Tamást pillantja meg. Ő is észreveszi Vivit, mosolyog , majd int egyet.
Az események egyre csak felpördültek, Tamás csak a zajt hallja, majd meglátja a földön fekvő lányt.
Vivien az előbb még mosolyogva indult el, most pedig ott fekszik.
Az autós kiabál, majd segítséget hív. Végül Tamás is észbe kap, és odarohan. A mentők megérkezése után minden perc lassan telik. A mentősök kipattannak, és elkezdenek a lány életéért küzdeni. Megpróbálják újjáéleszteni. Tamás szemébe könnyek szöknek, és szeme előtt leperegnek az együtt töltött boldog idők. Magát kezdi hibásztatni a történtekért, a lány haláláért. A mentősök még küzdenek a lány életéért, de most végleg feladják.
Tamás már zokog, és semmit sem fog fel a külvilágból, csak a lány élettelen testét bámulja...

*VÉGE*