u.i.: rövid lett, és rossz, tudom!:D
Tamás a GLAMOUR gálán:)- Figyelj, én... - jött oda Angela vigasztalni, de torkán akadt a szó. Azthiszem, mindkettőnknek logikus volt, hogy Kleon is megcsalhatta őt. Sok kérdés kavargott a fejemben. De a legfontosabb számomra, amire megakartam találni a választ, hogy hogy pakoljam össze a cuccaimat, hogy még véletlenül se találkozzak össze se Tamással, se azzal a lánnyal. Egyben biztos voltam. A leghamarabbi géppel haza akarok menni.
- Angi. Most gyorsan összepakolok, hát ha mindketten mélyen alszanak. Aztán nálad tölthetném az éjszakát? Csak ma.. Az első géppel hazautazom.- Persze... - mondta , majd felpattantunk a homokból, és elindultunk a ház felé. Óvatosan nyitottam ki az ajtót, és láttam , hogy mindketten mélyen alszanak. A fájdalom, ami akkor belém hasított, leírhatatlan. Kedvem lett volna ott helyben összeesni, és zokogni. De nem lehettem ilyen szerencsétlen. Nem hagyhattam, hogy jobban megalázhassanak. Halkan elkezdtem pakolászni. A szívem egy percre megállt, amikor Tamás megfordult. Nem bírtam tovább itt. Gyorsan írtam egy cetlit neki, hogy ha valamilyen cuccomat itt hagytam, legyen szíves haza hozni. Tudtam, hogy megteszi, bár reméltem, hogy mindent összepakoltam. Nem szeretnék Tamással találkozni.
- Menjünk. - dobtam be a taxi csomagtartójába a bőröndömet. Mielőtt beszálltam volna, még végig néztem a házon. Rossz szóval élve, de örültem, hogy ez így, az elején, első nap történt meg. Még nem köt semmilyen emlék a házhoz. Csak egy személy, akire remélem, nem sokára csak egy rossz kalandként tekinthetek vissza. Egy rossz, kétéves kalandként.
- Rózsiii, hello.
- Vivi, hát te? Neked nem nyaralnod kéne? - kérdezte meglepetten Rózsa, amikor ajtót nyitott nekem.- Mi az Kincs, miért sírsz?Aztán elmeséltem neki mindent.
Ledöbbenten állt a történtek előtt, igaz, sosem szerette Tamást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése